Nincs olyan szénás szekér, amire egy villával még ne férne!

"Szemerkélő eső, 3 fok. Ideális idő a futásra. Ja, nem...
Apropó, "civil" Barátaim, most lapozhattok, ha akartok.
Érdekes dolgok jártak az eszemben, miközben róttam a köröket. Eldöntöttem, hogy lefutom - eddigi - életem leghosszabb távját, 12 km-t. Kétnaponta futok 6 km-t, de "kemény" hétvégém lesz Bence Halmi fiammal, nem fér bele majd a futás. Lesz benne minden: találkozók Várpalotán az új koszovói munkatársunkkal, Beg Morina barátunkkal, "alatta" a legújabb, hihetetlen lendületes és klassz házaspárral és már a mélységeikkel. Majd egy nehéz este vár ránk Attila Abuczki-val, hiszen fel kell készüljünk a másnapi Balaton úszásra Schirilla György barátunkkal. Ott egy bogrács forralt bor után másnap még pár bulis 2/1 bemutató, este a helyszínen a Magyar-Andorra meccs. Hétfőn pedig egy privát találkozó Péter Szabó barátommal. Igazán fantasztikus 4 nap következik, szóval futni max. hétfő este tudok legközelebb. Így hát gondoltam, dupla, vagy semmi😀.
Aztán, úgy 3-4 km után lassan beindult a kisördög. Kell ez nekem? Elég a 6 km. 8 után erősödött az "add fel, semmi értelme" érzés. 10 km-nél egyszerre volt bennem büszkeség - hisz ennél többet SOHA sem futottam - és morc, mert az idő eredményem gyatra volt, jóval több, mint 6 perc/km. A következő 1 km azzal telt, hogy megértettem: Nem az idővel "harcolok", hanem a távot akarom legyőzni. Pont, mint az FLP-ben. Van, aki eldönti, decemberre manager lesz - és ha azt látja, nem sikerül, feladja. Az egészet... Pedig nincs előírva, meddig kell manager légy. Csak legyél az! Csak ne add fel! Nem gyorsan kell gazdagnak lenni - hanem nagyon!
Ezen felbuzdulva az utolsó 800 m-t sprintben nyomtam. 4 km/perc körüli idővel. Gyorsabban, mint valaha. Érted? Azok után, hogy addigra lefutottam annyit, amit előtte SOHA! De ahogy nagyapám mondta: "Nincs olyan szénás szekér, amire egy villával még ne férne!"
Szeretem hallgatni, olvasni Halmi Istvánt! ...és van itt még tőle! Keressétek! Jó szórakozást kívánok hozzá!

Nem a sok munka, hanem a lehetőség

Halmi István fészbuk írása

Ha a hülyeség fájna, most visítanék...‼️
Én megdolgozok minden fillérért!

Ma a Mamutban bevásároltam Keresztanyámnak. Viszem a tele kosarat a parkolóházba. A Spar a -1., az autóm a -2. emeleten. Persze lift nincs a Sparból, de sebaj, nagy kacskaringón letolom. Hezitálás nélkül indulok vissza a kacskaringón át a kosárral - hisz benne van a 100 Ft-om. Zsebben a százas, vissza az autóhoz. Mit látok a fal mellett? Valaki otthagyta a kosarát, benne a pénzével. Kis dilemma után megindulok a talált kosárral vissza a -1-re, mert hát benne van egy százas. Negyedjére járom be azt a kb 4x200 m-t a füstös garázsban, de kész, kattan a "bilincs", kézben a pénz. Basszus, csak egy 20-as volt benne. Sebaj, az is pénz, irány az autó. Vagyis a parkoló automata. Bedugom a kártyát, miközben olvasom: az első 2 óra ingyenes, ha legalább 15.000 Ft-ért vásároltál. Oh, ez szuper, én egy huszast költöttem Keresztmaminak. De bakker, kidobtam a számlát‼️

Szóval, kifizettem a 600 Ft parkoló díjat, zsebrevágva a kosaras huszast, benyelve a -580-at.

TANULSÁG: A SOK MUNKA NEM TESZ GAZDAGGÁ! A lehetőség tesz azzá - és olykor Te kidobod. MINT ÉN a számlát...
A PÉNZ NÉHA A SZEMED ELŐTT VAN, CSAK ÉSZRE KELLENE VEDD!

Gondolj erre Forever... !
Apropó, én szóltam‼️

Te melyiket választod? "Hetente 4kg mínusz!" vagy "Talán lassú, de biztos átalakulás."

Félreértés ne essék, nem a kedvet akarom elvenni a fogyókúrától, vagyis az átalakulástól. Sőt! Inkább arra bíztatok mindenkit, hogy készüljön fel ezekre a kihívásokra, és ne akarjon egyik napról a másikra címlaplány (vagy férfi) lenni. Ha ezeket a feladatokat valaki megoldja, akkor sokkal nagyobb eredményben lesz része, minthogy fogyott x vagy y kilót. Egészséget, vitalitást, éveket nyert. Csak úgy kell felépíteni, akár egy házat. Vehetek én csodapirulát (tető), de egy idő után elfárad a karom tartani. Kellenek falak, és kellenek ablakok, hogy jól is érezzem benne magam. De alap nélkül nem lesz tartós. Tehát ha nem akarjuk kidobni a pénzt az ablakon, akkor ne a gyors fogyókúrákban bízzunk, hanem az életünket megváltoztató, megfontoltan felépített programban.

Mit gondolsz, miért van az, hogy napjainkban, amikor csak a világhálón ezrével találhatóak biztos módszerek és fogyasztószerek a gyors fogyáshoz, rengeteg reform és egészséges étel a fogyókúrákhoz, mégis egyre több az elhízott ember?

A válasz egyszerű, de természetesen nem igaz mindenkire...csak a legtöbbünkre.

A válasz egyszerű, de a fogyókúra nem. Egyrészt nem is fogyókúráról kellene beszélnünk, mert az nem fejezi ki pontosan a célt, és a célhoz vezetű utat. Mert lehet fogyni, akár még gyorsan is. De mitől válik ilyenkor könnyebbé az ember? Valóban a zsírpárnák olvadnak el rajtunk? Energikusabbak, fittebbek leszünk? Mennyi ideig tartható meg az új súlyunk?

Mennyi idő kell egy tartós átváltozáshoz?

Természetesen attól függ, hogy mekkora átváltozásra gondolunk. Ha csak néhány kilótól akarunk megszabadulni, akkor akár néhány hét is elég hozzá. Ilyenkor általában víz- és izomvesztés jelenti a súlycsökkenést, és nem is lesz tartós. 2-3 hét alatt (ahogyan a legtöbb tutti receptet hírdetik) nem lehet annyi munkát elvégezni, hogy a felhalmozott zsírok leolvadjanak rólunk, nem lehet annyi izomtömeget felépíteni, hogy a zsír és izom aránya megfelelő mértékben javuljon. 2-3 hét is csak jóindulattal elegendő arra, hogy új szokásokat alakítsunk ki, amely szokás révén elérhetjük a kívánt testtömeget, állapotot.

Újra idézném Dr Márai Géza professzort:

"Nem igaz, hogy a különböző fogyókúrák a megoldások! Kutatások igazolták, hogy nem az energia bevitel az, ami magában túlsúlyt okoz. A szervezet a napi táplálkozással folyamatosan bevitt toxikus anyagokat, mérgező anyagokat mindenképpen ki kell válassza (máj, vese , bőr …). Olyan mértékű az élelmiszereinkben a szintetikus adalékanyagok, a növényvédő szer maradványok, tartósítószerek, hogy egy átlag magyar ember egy év alatt 4-4,5 kg szintetikus adalék anyagot eszik meg. Ezzel a 4,5 kg adalékanyaggal nem tud a szervezet (főleg a máj és a kiválasztó rendszerek) mit kezdeni. Nem tudják kiüríteni. Minden ember más. Az egyiknek jobban sikerül a másiknak nem. Ez függ az életmódtól, genetikától, de nagy tömegeknél nem sikerül.

Leegyszerűsítve a folyamatot: Mit tud ilyenkor a szervezet csinálni? Elraktározza a ki nem ürített toxikus anyagokat. Hol van ez a raktár? A zsírszövetben (hason, fenéken, combon van a fő raktározási hely). Mivel nem tudja kiüríteni a szervezet a sok toxikus anyagot, a raktárkapacitás viszont kicsi, ezért növeli a raktárt. Nem a fogyókúrák az igazi megoldások, hanem a szervezet méregtelenítése természetes módon."

És ez is csak az egyik összetevője, de talán a legfontosabb öszetevője. Véleményem szerint egy vágyott fogyókúrához, testsúlycsökkenéshez, de inkább tartós átváltozáshoz a felsoroltak mindegyike szükséges.

• kiegyensúlyozott, pozitív lelki élet
• kalóriabevitel igazítása a napi terheléshez és többször kevesebbet enni
• egészségesebb ételek fogyasztása
• fölösleges ételek kerülése
• testmozgás
• megfelelő minőségű és mennyiségű víz fogyasztása
• megfelelő táplálékkiegészítők alkalmazása

Mindegyik szükséges, de nem mindenkinél egyforma mértékben, vagy nem oldható meg mindenkinél egyforma mértékben, vagy egyesek néhányból egészen jól állnak. Egy fogyókúra ettől személyre szabott, és ezért nem oldható meg varázsszerekkel néhány hét alatt.

Talán elsőre ijesztő ez a felsorolás, de gondold újra!

Az egészségesebb ételek fogyasztásával, a fölösleges ételek kerülésével, táplálékkiegészítőkkel nagyon jól tudsz hatni a testedre. Ezek figyelembevétele azért is fontos, hogy a szervezetünk elengedje a fölösleges zsírokat. Azért is fontos, hogy a szervezetünk hatékonyabban végezze a dolgát, megújulásra fordítsa az energiáját és figyelmét, ne védekezésre.

A kalória csökkentése nálam a második lépés volna (kivétel extrém bevitel esetén). Nem könnyű lemondani semmiről sem, amely szokásainkon alapul. Mivel eldöntöttük, hogy átalakulásunk során nem az idő, hanem a minősség, a tartósság a legfontosabb számunkra, ezért első lépésben a megszokott mennyiséget elosztanám öt alkalomra (ha ez megoldható rögtön az elején).

Majd kezdeném csökkenteni a fölösleges készítmények fogyasztását (cukros üdítők és gyümölcslevek, édességek, túl sok omega6-ot tartalmazó péksütemények stb.). Ha mégis fogyasztani akarsz édességet, az nem olyan nagy baj. De lehetőleg délelőtt.

Eközben folyamatosan vezetném be az egészséges ételek készítését és fogyasztását. Hiszen az egészséges ételek készítése és fogyasztása több nehézségbe is ütközik. Nem ismerünk elég receptet. De erre megoldás az internet. Rengeteget találhatunk rajta. Következő problémánk, hogy hol szerezzünk be megfelelő alapanyagot. Talán ez a legnagyobb probléma napjainkban. A szervezetünk egészséges működéséhez szükséges vitaminok és ásványi-anyagok forrásai az ételeink (gabonák, magvak, zöldségek, gyümölcsök, tejtermékek, húsok...és a nagyon fontos víz), mégsem fordítunk megfelelő figyelmet a beszerzésre. Pedig már itt eldől, hogy az egészségesnek gondolt étel valójában egészséges-e. Azután az elkészítési mód jelent kihívást. Majd érdemes rávenni az egész családot az egészséges táplálkozásra. Hm! Ez sem könnyű feladat.

Már ezek megvalósítása is kalóriacsökkenéssel jár, de amennyiben szükséges, lehet fokozni.

Félreértés ne essék, nem a kedvet akarom elvenni a fogyókúrától, vagyis az átalakulástól. Sőt! Inkább arra bíztatok mindenkit, hogy készüljön fel ezekre a kihívásokra, és ne akarjon egyik napról a másikra címlaplány (vagy férfi) lenni. Ha ezeket a feladatokat valaki megoldja, akkor sokkal nagyobb eredményben lesz része, minthogy fogyott x vagy y kilót. Egészséget, vitalitást, éveket nyert. Csak úgy kell felépíteni, akár egy házat. Vehetek én csodapirulát (tető), de egy idő után elfárad a karom tartani. Kellenek falak, és kellenek ablakok, hogy jól is érezzem benne magam. De alap nélkül nem lesz tartós. Tehát ha nem akarjuk kidobni a pénzt az ablakon, akkor ne a gyors fogyókúrákban bízzunk, hanem az életünket megváltoztató, megfontoltan felépített programban.

Természetesen az első pillanattól érdemes mozogni, sportolni. Kezdetben nem az számít, hogy mennyit futunk, kerékpározunk, mennyi súlyt mozgatunk meg, hanem az, hogy "dolgozzunk", hogy szokásunkká váljon. A testmozgásnak azért van negatív hatása is, ha ész nélkül végezzük. Savasít, és növeli a szabadgyökök számát szervezetünkben. Minél edzettebbek vagyunk, és minél okosabban sportolunk, ez annál kevesebb gondot okoz majd a számunkra. Ezért nagyon fontos a fokozatosság. És ezért nem érdemes 1 hét alatt 4-5kg fogyással ámítani magunkat. Erre csak a példányszámot növelni akaró magazinok képesek, meg az idióta módszerek. Lehet, hogy fogytak bizonyos módszerekkel, de azt senki nem vizsgálta, hogy mennyire vált tartóssá, mennyi nehézséget okozott a későbbiekben.

Fokozatosan növeljük a teljesítményt. Én szeretem a változatosságot, több sportot is szívesen űzök. Ez is segít abban, hogy akár minden nap sportoljunk. Nem kell mindig csúcsra járatni magunkat. Kerüljük a savasodást. Segít, ha vezetünk edzés naplót.

És én is szívesen segítek, hiszen ezért találtunk itt egymásra. Az átalakulásod folyamatában ez az egyik elem, amiben számíthatsz tanácsaimra. Kérdezz nyugodtan, tervezzünk együtt! (díjmentes)

A másik területe az átalakulásodnak, amiben számíthatsz tapasztalataimra, tudásomra, az a megfelelő táplálékkiegészítők alkalmazása. E körül nagyon sok vita van. Én azt tapasztaltam, engem az győzött meg, hogy szükséges. Erről én nem nyitok ma már senkivel vitát. Mindenkinek joga van másként gondolnia, és döntésének következményét vállalnia. 

Ha elfogadod a javaslatomat, akkor kb. ezek szerint próbáld meg felépíteni a fogyókúrádat, és légy magaddal türelmes. Ne a szomszédnak fogyj! Készülj fel rá, hogy mindig lesznek nálad okosabbak, akik mindent másként csinálnának.

Ha van kérdésed, ha körvonalazódik egy elhatározás benned, ha szeretnél több segítséget kapni sportról és táplálékkiegészítőkről, ha szeretnél jobb közérzettel, alakkal, fittséggel élni, akkor keresd velem a kapcsolatot! Ha átadom számodra a tudásomat, attól még nem leszek hülyébb.

A munka gyümölcse

(Az író ... amatőr, de a történetből a lényeg nagyon jól leszűrhető.)

A családunkkal Imre barátomnál töltöttük a szombat délutánt. A gyerekek a kertben fogócskáztak, mi felnőttek pedig a teraszon beszélgettünk. Élveztük a késői ősz meglepően erős napsugarait. Marika, Imre felesége lekváros kenyereket készített a gyerekeknek. Annyira jól néztek ki, hogy nekem is összefutott a nyál a számban. Az érett barack illata lengte be pillanatok alatt a levegőt. Kényszerítve éreztem magam, hogy megkóstoljam egy kanállal. Több kanál lett belőle. Közben Imre elárulta, hogy ez már saját termésből készült.

Elmondta, hogy 3 éve vásároltak néhány csemetét az egyik barátja javaslatára a városszéli faiskolában. Eleinte többet kellett törődniük a kicsi fákkal, az első metszéshez még szakembert hívtak, de gyorsan megtanulták a gondoskodás fortélyait. Ma már szinte foglalkozni sem szükséges velük, a metszésen túl csak szüretelniük kell. Így minden évben friss, vegyszermentes, nagyon finom barackot ehetnek, esetleg kompótként, lekvárként elkészítve.

Amikor azt mondtam, hogy szép, hogy a fákkal már nem kell foglalkozniuk, de a befőzés munkával és némi rendetlenséggel jár, akkor ők megmosolyogtak. De abban a pillanatban magam is elgondolkodtam egy kicsit, mert a gyerekeket ritkán látom ilyen szépen és csendben enni. Látszott a kis arcocskájukon, hogy nagyon ízlik nekik.

Imre és Marika arra kértek minket, hogy számoljunk. Átbeszéltük, hogy sokkal drágább és nagyobb fáradtság hosszú távon megvenni a nagyon cukros, gyümölcsöt alig látott lekvárokat, a zöldségesnél a permetezett gyümölcsöket, a befőzéshez nagyobb tételben megvásárolni, autóval szállítani a gyümölcsöt és a befőzéshez valókat stb. És azokból nem is tud olyan finomat készíteni, mint a saját termésből.

Nagyon tetszett az is, hogy amikor elhatározták, a gyerekeknek nem a könnyebben és gyorsabban beszerezhetőt, hanem a jobbat, a minőséget akarják adni, akkor azt is tudták, hogy ezt nem tehetik meg azonnal. Tudták, hogy először három év munkát kell fordítani a barackfák gondozására, hogy három év után élvezhessék a gyümölcsét. Manapság ritka az ilyesfajta gondolkodás.

Eldöntöttük a feleségemmel, hogy ezt mi is akarjuk. Még aznap megkérdeztünk szinte mindent arról, hogy milyen dolgaink lesznek a fáinkkal. Elkértük az Imre barátjának az elérhetőségét, és kértük Imrét, hogy hétfőn értesítse a barátját, lenne két fontos vevője.

Vasárnap a kertet gereblyézve lelkesen meséltem a szomszédnak, hogy tegnap mi történt, és holnap mi is stb. Majdnem elvette a kedvemet, mert csak mondta és mondta, hogy miért hülyeség az, amit gondolok, hogy miért nem éri meg stb. Pedig nem kértem rá, csak elmeséltem az élményeimet. Egyébként a szomszédomnak még sosem volt saját gyümölcsfája, de még csak zöldségei sem, sosem főzött be lekvárt, befőttet. (Attól még nem kertész valaki, hogy nyírja a füvet...talán...vagy igen?) De azért tudja... Udvarias voltam vele, és ráhagytam.

Hétfőn a feleségemmel elmentünk megvenni a csemetéket, és azt is eldöntöttük, hogy többet nem veszünk lekvárokat, már csak a sajátot leszünk hajlandóak megenni, illetve a gyerekeknek adni. Az esti bevásárlás során a 30-40% gyümölcstartalmú lekvárokat már nagymellénnyel le is hurrogtuk. Pedig állítólag azokból sokat vásárolnak az emberek. Mi azt mondtuk nem baj, mi a legjobbat fogjuk adni a gyerekeknek, még akkor is, ha ezért várnunk és dolgoznunk kell.

Telt múlt az idő. A fácskákat gondoztuk, ahogyan kell. A szomszéd több alkalommal megkínálta a gyerekeket mosolyogva azzal a lekvárral, amire mi annak idején azt mondtuk, hogy ebből a szemétből nem kérünk többet. A gyerekeket kínálta, velem pedig élcelődött, amikor javasoltam számára, hogy vásároljon ős is csemetéket, mert nem bánja meg, csak nyerhet vele. Hiszen alig van vele teendő, és hamarosan lesz mit leszedni az ágakról. De az sem hatotta meg, amikor arról beszéltem neki, hogy milyen szép látvány a virágzásuk, milyen kellemes illatuk van.

Telt múlt az idő, és megértek az első gyümölcsök. A többit képzeld el!

…milyen az, amikor csak úgy leszedsz egy gyümölcsöt a fáról, amikor készíted a saját lekvárhoz az üvegekre a kockás kis rongyocskákat, az egyikre kéket, a másikra pirosat, amikor megrajzolod a címkéket, amikor az ebédhez a saját befőttet eszi jóízűen a család, amikor érzed az elégedettséget? Elképzelted? Érzed? ...az illatát, az ízét? Tetszik?

A hálózatépítés is ilyen. Van egy jó barátod, ismerősöd, aki már használja a termékeket, jó tapasztalatai vannak. Nem miattad fogyasztja, használja, nem is a pénzért teszi, de fizetnek neki érte. Szívesen megmutatja neked is, ahogyan annyi minden jót szívesen osztunk meg másokkal. Ha akarod, akkor te is élvezheted az eredményét. Persze az első ellenzőid talán a hozzád legközelebb álló emberek lesznek. Szerencsére nem mindenki, így az ismerőseid révén eljuthat az ajánlásod az ő ismerőseikhez, majd az ismerősök ismerőseinek az ismerőseihez…és így tovább.

Különbözőek vagyunk. Vannak, akik a félig telt poharat inkább félig üresnek gondolják. Vannak, akik képesek várni és dolgozni az eredményekért. ...és micsoda eredményekért!

A szomszédodra hallgatsz, vagy felveszed velem a kapcsolatot, hogy megbeszéljük, milyen eredményekre számíthatsz, hová juthatsz el a hálózatépítéssel? Dönteni ráérsz azután. Sőt, döntened csak azután érdemes!

Vélemény?

A ténykérdésekkel kapcsolatos kommunikáció esetében a tényellentétes állítás egyszerűen csak ostobaság, és nem vélemény.

Óóó! Hát, igen!

Olvasd tovább, ha tetszik ide kattintva!

Jó tudni

1. lecke

Egy férfi otthon bemegy a zuhanyzóba, miután a felesége éppen végzett a tusolással, amikor valaki csenget.
A feleség gyorsan maga köré csavar egy törölközőt, és lemegy a bejárati ajtóhoz.
Amikor kinyitja az ajtót, azt látja, hogy Béla, a szomszédjuk áll ott.
Mielőtt bármit is szólhatna, Béla kikerekedett szemekkel ezt mondja:
"Adok százezer forintot, ha ledobod magadról a törölközőt."
Egy pillanat gondolkodás után a nő ledobja magáról a törölközőt, és ott áll pucéran Béla előtt.
Néhány másodperc múlva Béla átadja a százezer forintot és elmegy.
A nő visszaveszi magára a törölközőt és bemegy a házba.
Amikor visszaér, a férje kérdezi tőle: "Ki volt az?"
Béla volt, a szomszéd"-válaszolja.
Nagyszerű"-mondja a férj. "Mondott valamit arról a százezer forintról, amit a múltkor adtam neki kölcsön?"
A történet tanulsága:
Ha időben megosztod az üzleti partnereiddel a hitellel és a kockázattal
kapcsolatos információkat, azzal megelőzheted a felesleges kitárulkozást.



2. lecke

Egy pap felajánlja egy apácának, hogy elviszi kocsival.
Az apáca beül és keresztbe teszi a lábát, ami miatt a ruhája felhúzódik, és így láthatóvá válik a combja.
A pap ezt meglátja és kis híján karambolt okoz.
Miután egyenesbe hozza az autót, a pap lassan az apáca combjára teszi a kezét.
Az apáca azt mondja: "Atyám, emlékszik mit mond a 129. zsoltár?"
A pap erre elveszi a kezét.
De amikor sebességet vált, akkor a keze újra az apáca combjára téved.
Az apáca megint azt mondja: "Atyám, emlékszik mit mond a 129. zsoltárt?"
A pap elveszi a kezét és mentegetőzik: "Sajnálom, nővér, a test könnyen bűnbe esik."
Amikor megérkeznek, a nővér nagyot sóhajt és kiszáll.
Amikor a pap visszaér a templomba, szalad, hogy megnézze a 129. zsoltárt.
Meg is találja: "Menj tovább és keresgélj, mert ott feljebb megtalálod a megdicsőülést."
A történet tanulsága:
Ha nem vagy jól informált a munkáddal kapcsolatban,
akkor könnyen elszalaszthatsz egy nagyszerű lehetőséget.


3. lecke

Az értékesítő, a pénzügyes és az ügyvezető ebédelni megy, amikor út közben találnak egy régi lámpást.
Megdörzsölik, erre kijön belőle egy szellem.
Azt mondja a szellem: "Mindegyikőtöknek teljesítem egy kívánságát!"
"Először én! Először én!"-Mondja a pénzügyes.
"A Bahamákon szeretnék lenni, a jachtomat vezetni és gondtalanul élni."
Puff, a pénzügyes eltűnik.
"Most én! Most én!"-mondja az értékesítő. "Hawaii-on szeretnék lenni,
henyélni a parton a személyi masszőrömmel, soha ne fogyjon el a koktél,
és legyek mindig boldog."
Puff, ő is eltűnik.
"Oké, most te jössz"-mondja a szellem az ügyvezetőnek.
Az ügyvezető azt mondja: "Ezek ketten legyenek ebéd után az irodában."
A történet tanulsága:
Mindig hagyd, hogy először a főnök beszéljen.

4. lecke

A sas üldögélt a fán és csak henyélt, nem csinált semmit.
Arra jött a nyúl, meglátta a sast, és azt kérdezte tőle:
"Lehetne, hogy én is csak üldögélek és nem csinálok semmit?"
"Persze, miért ne?"-mondta a sas.
A nyúl erre leült a földre a sas alá, és ő is henyélni kezdett.
Hirtelen megjelent a róka, ráugrott a nyúlra. és megette.
A történet tanulsága:
Nagyon-nagyon magasan kell lenned ahhoz, hogy megtehesd, hogy csak üldögélsz és nem csinálsz semmit.

5. lecke

A pulyka és a ló beszélgetnek.
"Bárcsak képes lennék arra, hogy felrepüljek annak a fának a tetejére"-
sóhajt a pulyka"-de nincs annyi erőm!"
"Nos, miért nem csipegetsz egy keveset az ürülékemből?"-mondja a ló. "Tele van tápanyaggal."
A pulyka megfogadja a tanácsot, és csipeget a ló ürülékéből.
Erre elég ereje lesz ahhoz, hogy a fa legalsó ágára felrepüljön.
Másnap megint csipeget az ürülékből, és eléri a második ágat.
Néhány nappal később a pulyka büszkén felrepül a fa legmagasabb ágára is.
Ekkor észreveszi őt egy vadász, aki fogja a puskáját, és lelövi.
A történet tanulsága:
A sok lószar felrepíthet a csúcsra, de ott tartani nem fog.

Az orvosi praxist cserélte fel...

(Kattints a képre a rövid riport megtekintéséhez!)

Libertango - Tatyana's Guitar Quartet

Ha másnál a cerka...

A szabadság érzése repített

"Faipar, tésztagyár, óvoda... mondhatjuk, hogy ez a házaspár vállalkozónak született. Amihez csak nyúltak, abban sikeresek voltak. A Forever hatalmas elismerése, hogy végül ez lett számukra a végállomás. Jóval többet adott, mint amit tettünk érte. A Forever egyfajta bőség, és az emberek sokszor nem értik, hogy tized annyi munkával fényévekkel nagyobb élményekben és lehetőségekben lehet részük, mint amit egy vállalkozó megengedhet magának úgy, hogy ne csak a látszatnak éljen..."

A Forever magazin márciusi számában olvashatsz egy rövid interjút a Patkós házaspárral, akik nagyon sok üzletépítő példaképe. Miért? Ismerd meg! Kattints a képre, majd lapozz a 27. oldalra! 

    

A létra és az a bizonyos fal

"Nem leszek fekete ruhás bohóc... Csak akkor folytatja a harcot Sándor Mária, ha az egészségügyi dolgozók is kiállnak magukért, és tömegesen tiltakoznak a helyzetük miatt."

aa

"Nővér vagyok. Fáradt, belefáradt. Sok honfitársammal ellentétben még mindig a magyar egészségügyben dolgozom, amin egyelőre nem akarok változtatni. De nem azért, mert itthon olyan nagyszerű dolgozni, hanem mert itt kell ellátni az anyukámat, apukámat, testvéremet, gyermekemet, vagy a kollégáim családtagjait, a szomszédot, a postást, és még ezer, a szívemhez közelálló embert. Napi 12 órát dolgozom a saját fizetésemből vett ruhákban, papucsban, amit a műszak végén hazaviszek. Otthon mosom, otthon vasalom, hogy legyen a következő munkanapra is tiszta ruhám. Havi kb. 30 ezret fizetek azért, hogy dolgozhassak. Évek óta nem voltam nyaralni.  Már nem mondom büszkén, mint valaha, hogy ápolok. Már nem megyek reggelente mosolyogva dolgozni. Már nem hiszem el, hogy jobb lesz. Már tudom, hogy a jövőben sem szakmai, sem erkölcsi megbecsülést nem fogok kapni. Mivel tud biztatni?"

Gyakran érzi az ember azt, hogy ebben a világban annyira ki van szolgáltatva a döntéshozók kénye kedvének, hogy teljesen reménytelen vállalkozás egy ekkora rendezetlen rendszerben pozitív, előnyös változásokat "kiharcolnia", elérnie magának, az alkalmazottnak.

Pedig a dolgok maguktól nem változnak meg, csak ha a benne dolgozók kiállnak magukért. De ha már nincs hit, nincs bizalom, ha elviselhetetlenül sok a teher... Mi lehet a megoldás?

Egy olyan rendezett rendszer, ahol ha kiállsz az emelkedett hangulat elmúltával is a döntésed mellett, akkor lesz eredménye... talán komolyabb is, mint ahogyan most hinni mered. 

Kattints ide, és olvasd tovább!

Hálózatot építeni annyi, mint tanítani

Gyakran gondolják azt az emberek, hogy hálózatot építeni... Sok mindent gondolnak erről az emberek. De csak kevesen azt, amit kellene.

Valójában azon múlik a sikered, hogy tetszik-e a jelöltjeidnek az, ahogyan megközelítetted őket az ajánlatoddal. Ha tetszik, ha nem érzik tehernek, tolakodónak, ha kérdésükre kapnak választ, a problémájukra megoldást... akkor bizonyára sikered lesz.

Persze nemcsak ennyi. Mivel az emberek 99,9%-ka téves ismeretekkel rendelkezik a hálózatépítésről, ezért mint minden más szakmát, ezt is tanulniuk kell. Ezt azért jó tanulni, mert egyszerű, könnyen és gyorsan megérthető, és már a tanulás fázisában is lehetünk sikeresek. Senkivel sem kell versenyeznünk, nem valakinek az állására, pozíciójára pályázunk stb.

Taníthatsz te magad, ha személyesen beszélgetsz, előadsz... vagy használod az internet nyújtotta kommunikációs eszközöket, lehetőségeket. Használhatsz egyéb eszközöket... céges honlap, saját blog, céges információs anyagok, könyvek, céges rendezvények stb.

Komolyan, játékosan, sok pénzt fizetve érte, néha mintha az életünk múlna rajta, önállóan vagy másokkal együtt, kedvtelésből vagy határozott cél miatt... de tanulunk és tanítunk... mindig... megállás nélkül.
Arra biztatlak, hogy merj tanítani, vezetni! Mert velünk, nálunk egyszerű, könnyű... mert csak magadat kell adnod, és az eszközöket használnod.

Ezeket ajánlom figyelmedbe...

Vezetőképzés
Félperces prezentáció
Nem piramis, de legyen igazad
Ezért nem termékeladással foglalkozunk
Ennyire egyszerű
Alkalmazottaknak hatástöbbszörözést

No comment

A türelem rózsát terem

"A hálózat növekedésének jeleit türelmetlen várakozás jellemzi."

Amikor arról beszélek egy jelöltnek, vagy egy kezdő munkatársnak, hogy az idő múlásával, a vásárlók számának növekedésével, valamint már 2-3 új (akár mélységi) üzleti partner elindításával hihetetlen módon felgyorsul a hálózat növekedése... Nos, nehezen tudják elképzelni, hogy mennyire. Sokakat akadályoz az elindulásban az, hogy nem hiszik el, mekkorára képes nőni 3-5 barát, ismerős elindításával ez az üzlet.

Rolf Kipp német hálózatépítőnek a csoportjában már több, mint 60 millió vásárló van úgy, hogy eddig még alig többen, mint ötvenen vették komolyan az ajánlatát.

Ide kattintva két rövid videót nézhetsz meg Rolf Kippről.


Hogyan nyugtatom meg a jelöltet, az új munkatársamat? Nézzük egy picit részletesebben egy egyszerű példa segítségével!

Kétszer kettő az négy - Talán többen azt gondolják, hogy a matematikai modell az csak egy elméleti modell, de a nagy számok törvénye működik. Érdemes ezzel a 2 hatványaival kezdeni az MLM bemutatását.

Kezdjük el használni a "szponzorálni" kifejezést. Írjuk a 2x2-es mellé a 3x3-mal a szorzást, mondjuk azt, hogy ebben az esetben már 3 embert szponzorálsz, és ezt a 3 embert megtanítod arra (és itt már a "tanítani" kifejezést is bevezetjük), hogy ők is szponzoráljanak a segítségünkkel egyenként hármat, akkor máris kilenc embered van a hálózatodban. A szorzás végeztével mutass rá, hogy a 16 és a 81 között 65 a különbség, és az nagy különbség. De hívd fel a figyelmét arra, hogy a valódi különbség tulajdonképpen csak egy!

Majd mondd azt, hogy:
"Nézzük meg mi történik, ha mindenki egy helyett kettő emberrel szponzorál többet." Látható, hogy a különbség most még nagyobb. De a valódi különbség itt sem sokkal több, csak kettő helyett négy.

Az ötös számmal történő szorzást már csináltasd végig a jelölteddel. Bár tanult matematikát, mégis meg fog döbbenni, hogy mekkora a különbség a kettessel és az ötössel végzett szorzások között. A hálózatodban lévők száma már sokkal nagyobb különbséget mutat, pedig az egyénileg és komolyan szponzoráltak száma nem sokkal lett több, csak annyival, amennyivel még kényelmesen és eredményesen tudunk foglalkozni.
Nem arról van szó, hogy mindenkit aki szembe jön velünk az utcán be kell betonoznunk a hálózatunkba. Azt az 5 komoly embert kell megkeresnünk, akik értik, akik tudják, akik akarják.
Meg kell tanulni arra az öt komoly emberre fordítanod az időd 80%-át, akik az eredmény miatt akarnak hálózatot építeni. Mindenki másra, és más egyéb dologra az időd 20%-át fordítsd.
Ha ugyan erre tanítjuk munkatársainkat, számukra sem lesz görcsös az üzletépítés, viszont annál komolyabb eredménnyel jár majd. Természetes következménye lesz az 5 ember keresésének, hogy többen fogyasztóként, illetve kisebb célok megvalósítása céljából fognak csatlakozni hozzánk az 5 főn felül.

Ezen a ponton a korábban megkérdezett eladásra visszatérhetsz. Rámutatsz a 780-as számra. Azt mondod, hogy: "Ennyi fogyasztóval a csoportban vajon kinek kellene eladni? Ha mindenki csak keveset fogyaszt, akkor is egy jelentős mennyiségű forgalom generálódik a csoportban, amit egyedül, kereskedelmi módon, értékesítéssel te sosem tudnál teljesíteni. Éppen ezért már az elejétől fogva nem akarunk eladni."
Ahhoz, hogy ez sikerüljön, sokszor kell ugyanazt csinálni. Idővel meg lesz az eredménye. Türelem!

Ide kattintva néhány ábra használatával bemutatom neked, hogy miért nem kell eladni.

Tehát mindösszesen 3-5 komoly ember csatlakozásán, összefogásán múlik a sikerünk? Igen. Ez a 3-5 ember akár a testvérek, szülők, unokatestvérek is lehetnek? Igen. Ennyire egyszerű is lehetne? Igen. Vannak családok, akik ezt meg is értik.

Két nagyon beszédes kép. Kattints ide!

Mi történik, ha komolyan veszed a másolódást?

A hálózatépítés csodája - Másolódás, duplikáció

A hálózatépítés akkor kezd izgalmassá válni, amikor megérezzük, megtapasztaljuk az emberek duplázódásából vagy multiplikációjából származó növekedést.

Mit szeretnél inkább: 100.000.000 Forint készpénzt most, vagy 1 Forintot, amely naponta megduplázódik 30 napon keresztül?

tik-tak-tik-tak-tik-tak

A gondolkodási idő lejárt!

Ha a 100.000.000 Forintot választottad, s úgy gondolod, szép summával gyarapodtál, akkor most figyelj!

A duplázódás...

az 1. napon van 1 Forintod
a 2. napon van 2 Forintod
a 3. napon van 4 Forintod
a 10. napon van 512 Forintod
a 20. napon van 524.288 Forintod
a 25. napon van 16.777.216 Forintod
a 30. napon már 536.870.912 Forintod

A hálózatépítésben azt tanítjuk, hogy duplázd meg magad! Légy egy időben egyszerre több helyen, hogy olyan eredményeket érj el, amelyre önmagad sosem volnál képes! A Forever a lehetetlen megvalósulását kínálja számodra!

Természetesen ez elmélet, egy matematikai modell. A valóság azt mutatja, hogy nem duplázódnak naponta az "emberek" a Foreverben. De nem az a fontos, hogy bárki gyorsan növekedjen, hanem az, hogy (biztosan) növekedjen. Amit még mindenképpen szeretnék a figyelmedbe ajánlani, mert tapasztalatom szerint az emberek nem érzik a súlyát; hogy egy egészségesen növekvő hálózat felépítéséhez szükségtelen kifordulnod önmagadból (sőt!), szükségtelen kockázatot vállalnod, mindent egy lapra feltenned, mindenáron hajszolnod a sikert, az érdeklődőket, jelölteket... Csak légy úton, amennyire úton lehetsz, és haladsz majd te is, ahogyan mások is, akik úton vannak!

Amikor egy üzlet beindul (felépül)

Fekete Zsolt ennyi országból kap bónuszt (jövedelmet)...passzívan. 

Nem az a lényeg, hogy mennyi a jutalékod, hanem az, hogy mennyi szabadidőd marad a munka mellett. Az más kérdés, hogy amikor már szabadidőt is képes biztosítani számodra az üzlet, akkor már európai szintű jövedelmet biztosít számodra. Kellemes mellékhatás! Ez a hatástöbbszörözés, a duplikáció eredménye. Ez az FLP eredménye. Hidd el, nincs az a hálózatépítő, akinek volna közvetlen ráhatása, hogy ennyi országban termeljen profitot a hálózata! Erre mondjuk azt, hogy...

"Légy egyszerre több helyen, és érj el olyan eredményeket,

amelyekre egymagad sosem volnál képes!"

VAGY

"Tegyen többet, mint ami mások szerint szükséges!

Legyen merészebb, mint ami mások szerint biztonságos!

Álmodjon nagyobbat, mint ami mások szerint ésszerű!

...és többre számíthat, mint ami mások szerint lehetséges."

Neked van számod a csoportomban? Ha nincs, akkor készítsünk, hogy veled is megtörténhessen mindez! Keress elérhetőségeim valamelyikén!

Bosszankodás vagy elégedettség... Vásárlás után

Ma reggel megfordultam néhány pékségben Miskolcon, hogy almás rétest vehessek. Sehol sem volt... csak almás-leveles. Nagyon gyanús volt, hogy nem lesz benne alma, vagy valamiféle almát utánzó töltelék. Már több ötletem nem volt, hogy hová mehetnék friss pékáruért, ezért megvettem. Hogy mit vásároltam? Valami... semmit! A töltelék mennyisége messze nem érte el a tészta térfogatának öt százalékát! És eladják.
Inkább kerülne 20 Ft-tal többe, csak lenne benne töltelék! Nem. Az árral akarnak versenyképessé válni a pékek is, nem a minőséggel. Pedig én már pont ezért nem járok be több pékségbe sem. Többször csalódtam, nem kérek belőlük többé. Jó ez így nekik? Ők tudják.

Én nagyon büszke vagyok a Foreverre! Azt kapod, amit ígérnek. Nincs alku a minőség rovására. Hogy drága? Nem! Két dolog miatt sem. Az egyik az, ha valamire egyáltalán nem éri meg költeni, mert pocsék, akkor ha olcsó is nagyon drága. A legdrágább vásárlás! Másrészt a Foreverben van lehetőséged, hogy a termék olcsóbb, egyre olcsóbb, akár ingyen legyen számodra, akár egy életen át. ...és még pénzt is kereshetsz vele, akár egy életen át!

A Forever mindig nagyon jó választás! Ezért tartok ki mellette már sok éve.

Te használsz, fogyasztasz már évek óta olyan termékeket, amelyekkel soha nem volt gondod, amelyektől mindig az elvárható legjobbat, az ígért minőséget kaptad, kapod?
Lehet helye a Te életedben is a Forever termékeinek?

Keress elérhetőségeim valamelyikén, ha szívesen kérdeznél tőlem!
Benke Zoltán
70-947-7256
benkez@gmail.com

Valljuk be magunknak őszintén, hogy Magyarországon még sok termékkel és szolgáltatással járunk úgy, mint ma én az almással!

Legyen a második!

Nem lehet, és nem is szabad az életben egy lapra feltenni mindent. Tanulj új dolgokat! Legyen ott az életedben második, harmadik lehetőségként valami!

                                                                                                         /Endrei Judit/
Javaslatom: Forever Global Business from Home

Mindig akadnak követők (még neked is)

A következetes edzésmunka mindig meghozza az eredményt. Vagyis... Ma még talán nem gondolod, de holnap már egy csapat, életerős, tettre kész, a világot a négy sarkából kifordítani vágyó fiatal követ majd... Csak mutass utat, mutass példát!

Egy sportversenyen megelőzhetnek. A Forever üzletet azért szeretik a munkatársaink, mert nálunk nincs előzés. Érdeklődj ennek előnyeiről nálam! Elérhetőségek a blog jobb felső sarkában.

Hurrá, péntek van!

Ez egy vészjelzés.

Vészjelzés mert nem a saját életedet éled, nem a saját álmaidat, nem a saját céljaidat követed hanem valami olyat, amiről azt gondolod, hogy "muszáj, mert valamiből meg kell élni".
Vészjelzés, mert nem vagy önmagad, hanem valaki más céljainak, más elképzeléseinek engedelmeskedsz.

Nem mondom, hogy rúgj fel mindent és hagyd ott a munkádat de kezdd el keresni önmagadat! Azt a tevékenységet, amit nem munkának tekintesz, hanem örömmel csinálod. Azt, ami másoknak is értékes, és meg tudsz élni belőle. Ha megtalálod, akkor mindegy lesz, hogy hétfő vagy péntek, egyformán szép lesz.

A lánc nem kint van, hanem bent. A lakat kulcsa pedig nálad van, neked kell belülről kinyitnod.

(Kattints a képre!)

Te kinek hiszel?

"Orvosaim azt mondták, hogy sosem fogok újra járni. Édesanyám azt mondta, hogy fogok. Édesanyámnak hittem"
                                                                                                            /Wilma Rudolph/

Te kinek hiszel, amikor a Te életedről hozol fontos döntéseket?

A világ legjobb főnöke gazdaggá tette a dolgozóit is

Amikor felvásárolták a török Yemeksepeti céget nagyjából 375 millió fontért, akkor az eladótulajdonos-vezérigazgató, Nevzat Aydin úgy döntött, hogy a vételár egy kis részét a dolgozóknak adja, írja az Indepenedent a Hurriyetre hivatkozva.

Összesen 17 millió fontnyit osztott szét 112 dolgozója közt, de ez így is fejenként több mint 150 ezer fontra (65 millió forintra) jött ki. Aydin 2000-ben alapította a Yemeksepetit, ami egy online ételrendelős oldal, olyan mint Le Food, a Pizza.hu vagy a Netpincér Magyarországon. A vevő a németországi Delivery Hero volt. Nevzat Aydin annyit mondott erről a különleges bónuszról, hogy mindez teljesen normális, hiszen ha sikeres a cég, "azt együtt érték el".

"Néhányan sírtak, páran kiabáltak, mások hálálkodó leveleket írtak. Előtörtek az érzelmek, mert megváltoztatod az emberek életét. Házakat, autókat tudnak venni." - mondta Aydin a reakciókról.

Minden vállalatnál, vállalkozásnál együtt érik el a sikert a takarítónőtől a vezérigazgatóig. Mindannyian tudjuk, hogy miért nem egyformák a fizetések, miért nem egyforma a megbecsülés.

A Foreverben is ez történik. A Forever megosztja veled a lehetőséget, megosztja veled az eredményeit, a profitot. A te sikeredet is elérhetőbbé teszik mindazok világszerte, akik munkájukkal jó nevet szereznek a Forevernek. Nincs üvegplafon a fejed fölött. Céljaid eléréséhez mindig találsz valakit a szponzorvonalon, aki szívesen segít.

A Foreverben te nem forgalmazó, nem munkatárs, nem alkalmazott vagy, hanem üzleti partner.

F.I.T. táplálkozás a szakember szemével

Szinte berobbant az üzletbe Szendrey Anna Mária, egy paksi egészség-training centrum vezetője. A beszélgetésből megtudhatjátok, miért ajánlja a Forever termékeit.

(Kattints a képre a megtekintéshez!)

Ha szeretnéd kipróbálni, ide kattintva megteheted!

A vásárlás során meg kell adnod az ajánlód nevét és számát...

BENKE Zoltán

360 000 272 751

Azt kínáld a jelöltnek, amire valóban szüksége van

A Smith család évek óta hiába várja a gyermekáldást, így nagy nehezen arra az elhatározásra jutnak, hogy fogadnak egy bérapát. A nagy nap reggelén Mrs Smith idegesen várja a jelentkezőt. Eközben egy házaló fotós csenget be az ajtón, hátha sikerül egy kis munkát találnia. Mrs Smith ajtót nyit.
- Jó reggelt asszonyom, azért jöttem…
- Ó, tudom miért jött. Már nagyon vártam – mondja Mrs Smith.
- Tényleg? – lepődik meg a fotós. – Nagyon jó. Tudja, a gyerekek a specialitásom.
- Ebben bíztunk a férjemmel. Jöjjön be és foglaljon helyet!
Hamarosan Mrs Smith a tárgyra tér:
- Nos, akkor hol kezdjük?
- Bízzon csak mindent rám! Azt hiszem, kettőt csinálnék a fürdőkádban, egyet a kanapén és talán néhányat az ágyon. Esetleg a nappali is mókás lehet…
- Fürdőkád, nappali? Nem csoda, ha a férjemnek nem sikerült eddig.
- Nos, asszonyom, senki nem tud minden alkalommal tökéletes dolgokat produkálni. De ha kipróbáljuk több pozícióban, különböző irányokból, biztos vagyok benne, hogy elégedett lesz az eredménnyel.
- Úristen, az nagyon sok… – sóhajtja Mrs Smith.
- Asszonyom, az én szakmámban az embernek muszáj időt szánnia a munkájára. Meg tudnám csinálni öt perc alatt is, de biztos vagyok benne, hogy elégedetlen lenne vele.
- Hát, nem is tudom… – motyogja Mrs Smith.
A fotós előveszi a tárcáját és kihúz belőle egy sorozatot a legjobban sikerült gyerekfényképeiből. Megmutatja az elsőt:
- Nézze csak, ezt például London belvárosában, egy busz tetején csináltam!
- Úristen! – kiált fel Mrs Smith előhúzva zsebkendőjét.
- És ezek az ikrek is elég jól sikerültek, pedig az anyjuk nagyon megnehezítette a dolgomat.
- Megnehezítette?
- Igen. Végül ki kellett mennünk a Hyde parkba, egyébként nem is sikerült volna. Képzelheti, milyen nehéz volt ott a sok ember között. Annyian jöttek oda, hogy négy-öt sorban is lökdösték egymást.
- Négy-öt sorban? – kérdezi Mrs Smith tágra nyílt szemmel.
- Igen – mondja a fotós. – Az anyjuk nagyon hisztis volt. több, mint három óra hosszat sikítozott folyamatosan. Gondolhatja, milyen nehéz volt koncentrálnom. Aztán besötétedett, úgyhogy a végét már sietve kellett ellőnöm. Amikor meg a mókusok elkezdték rágcsálni a felszerelésemet, csomagoltam és hazamentem.
- Azt mondja, tényleg megrágcsálták a, hmm… felszerelését? – hajol előre Mrs Smith.
- Igen, így volt. Nos, asszonyom, ha készen áll, akkor behoznám az állványomat.
- Állványát?
- Persze. Szükségem van rá, a felszerelés olyan nagy, hogy nem tudom sokáig tartani. Asszonyom? Asszonyom?… A csudába, hát nem elájult?

Az, hogy itt elismernek, csak hab a tortán

"...a környezetemben lévő embereknek két dolgot is adhatok: a megoldást, hogyan tudnak vigyázni az egészségükre, illetve anyagi biztonságot...nyomós érv volt a termékek minősége, és az, hogy orvos testvérem szakmailag is az ügy mellé állt, ez nekem hitelesítette...Sorra érkeztek a pozitív visszajelzések...elmagyarázta azt is, hogy az emberek lecserélik akár a nehezen megtakarított pénzüket is valamire, ha az a valami nagyobb értékkel bír, mint az a bizonyos pénz...Nem az a cél, hogy kivegyük az emberek zsebéből a pénzt, hanem hogy megtanítsuk őket élni a lehetőséggel...Anyukámnál olyan változások történtek, hogy ha nem rajta látom, akkor nem hiszem el. Arra gondoltam, ha nekünk jó volt, miért ne segítsünk másoknak is?"

A Forever magazin júliusi számában olvashatsz egy rövid interjút Révész Tünde és Kovács László menedzserekkel, akik nagyon sok hálózatépítő példaképei. Akikre én is mindig tisztelettel tekintek, mert mindamellett, hogy sikeresek, szerények, melegszívűek, segítőkészek, példamutatóak. Ismerd meg őket! Kattints a képre, majd lapozz a 26. oldalra!

A családdal együtt élvezhetjük a gyümölcseit

"Motivált az is, hogy ezt a munkát könnyű összeegyeztetni a családi élettel, és a gyümölcseit is együtt élvezhetjük...Én az elején mindössze annyit láttam, hogy Eszti jól érzi magát, nem korlátozódik az élete a gyerekekre és az otthoni teendőkre. Úgy gondoltam, hogy már jól jártunk azzal, hogy Eszti elmegy, találkozik a csapattal, és feldobva jön haza. Aztán az első bónuszokat látva gondoltam, még anyagilag is profitálhatunk ebből...Elégedettek vagyunk a "régi" vállalkozásunkkal is, jól működik, sikeres. A Forever viszont biztonságot adott...ez olyan munka, amilyenbe érdemes energiát tenni. Az elején biztosan többet kell beletenni, de aztán szép lassan el lehet kezdeni szüretelni a gyümölcsét."

A Forever magazin júliusi számában olvashatsz egy rövid interjút Tóth Zsolt és Tóthné Borza Eszter menedzserekkel, akik a vállalkozói lét mellett váltak Foreveressé, akiknek kiváló eredményeik vannak, akik nagyon sok hálózatépítő példaképei. Ismerd meg a titkukat! Kattints a képre, majd lapozz a 20. oldalra!

Apáról fiúra

"Az egészség nem a betegség hiánya, hanem testi, lelki, szociális jólét. Ám ma alkalmazottként dolgozni sokszor nem más, mint modern rabszolgaság.
Olyan nincs, hogy nem találsz embereket, akiket az egészség és a pénz érdekel! Ez adjon nektek erőt, tartást: erre mindig lesz vevő.
Mi az igazi érvényesülést itt, a Foreverben találtuk meg. A munkánk: magunkat pallérozni. A végeredmény pedig egy olyan boldog család, ahol büszkeséggel tölt el, hogy a gyerekeink minket akarnak követni."

                                                                                                          /Halmi István/